A karkötő az egyik legrégebbi ékszer, amelyet az emberek már évezredekkel ezelőtt is viseltek. Az első ismert darabok az őskorból származnak, amikor az emberek csontból, kagylóból, kőből vagy növényi rostokból készítettek egyszerű, de jelentéssel bíró karkötőket. Ezek az ékszerek nem csupán díszként szolgáltak, hanem gyakran vallási vagy védelmi funkcióval is bírtak.

Az ókori Egyiptomban a karkötő a hatalom és az örökkévalóság jelképe volt. A fáraók és nemesek gyakran viseltek arany karkötőket, amelyeket drágakövekkel és hieroglifákkal díszítettek. Hittek abban, hogy ezek az ékszerek védelmet nyújtanak a túllvilági életben is. Az egyiptomi nők körében a karperecek divatosak voltak, és gyakran vörös és kék színű karkötőket viseltek, amelyek a termékenységet szimbolizálták.

Az ókori Rómában a harcosok védelmező talizmán ként hordták a karkötőket. A katonák gyakran fémből készült karpereceket viseltek, amelyeket győzelmeik emlékére gravíroztak. A római nők ezzel szemben inkább a finoman megmunkált arany és ezüst karkötőket kedvelték, amelyeket gyakran gyöngyökkel és drágakövekkel kombináltak.

A középkorban a karkötők viselése kevésbé volt elterjedt, mivel a hosszú ujjú ruhák eltakarták a csuklókat. Azonban a nemesség körében még mindig divatosak maradtak az apró, drágaköves karkötők, amelyek a rang és a vagyon szimbólumai voltak.

A reneszánsz és a barokk korban a karkötők ismét előtérbe kerültek. A mesterek egyre bonyolultabb díszítési technikákat alkalmaztak, a filigrán ezüstötvözetektől kezdve a zománcozott díszítésig. A 18. és 19. században a karkötők már nemcsak az arisztokácia körében voltak elterjedtek, hanem a középosztálybeli nők is egyre gyakrabban viselték őket.

A 20. század folyamán az ékszerdivat folyamatosan változott, és a karkötők is rengeteg formát öltöttek. Az art deco korszakban geometrikus formák és kontrasztos anyagok jellemezték őket, míg a minimalizmus elterjedésével az egyszerű, elegáns karkötők váltak népszerűvé.

Napjainkban a karkötő nem csupán egy kiegészítő, hanem az önkifejezés eszköze.

Számomra a nemesfém ékszer nem csupán kiegészítő, hanem egy generációkon átívelő történet hordozója. Kézzel készítem a medálokat, amelyeket gyakran selyemzsinórral kombinálok, hogy a klasszikus és modern formák találkozzanak. Egy gondosan megmunkált karkötő nem csupán egy tárgy, hanem egy darabka történelem, amely a viselőjével együtt meséli tovább a saját történetét.